|
Versek 2. oldal.
Mikor Rád gondolok.
Mikor Rád gondolok minden fényben árad.
Szívem boldogságot csak nálad találhat.
Miért? Mond, miért vagy oly távol?
Kérdezem a feléd szálló darumadártól.
Meg üzenem kedvesem a messze szálló madárral.
Boldogságom vigye el a hozzád szálló madárraj.
Újra látlak nemsokára, hozzád megyek kedvesem.
Átölellek, megcsókollak, Téged oly szerelmesen.
Ölelő két karommal átölellek boldogan.
Édes csókkal lezárom csókra váró ajkadat.
Szívem vígan azt dalolja itt vagyok már kedvesem.
Nem szólok Én, mert csókollak , oly nagyon szerelmesen.
(1972)
Elhagytál.
Mikor arra gondolok másra nézel, ragyogó szép szemeddel,
fájó szívem olyankor egyre hevesebben ver.
Szemeimben könnyek égnek.
A bánat lelkembe mar, mért hagytál el kedvesem?
Amikor elmentél, azt sem mondtad ég veled.
Pedig tudtad azt, hogy tiszta szívből szeretlek.
Elvitted a boldogságot, melyet melletted éreztem.
Megsebezve ezzel szívemet, lelkemet.
Bánatomban fájdalmamban bús dallamot énekelek.
A hegedűszó síró hangja eldalolja mit érzek.
Eldalolóm a világba a bús szívem bánatát.
Szívemet a bús nótával a fájdalom járja át.
A fülemüle bús nótája a bánatomat zengi.
Hogy Én akkor mit is érzek nem tudja azt senki.
Ha majd egyszer eljut hozzád, bús, szomorú énekem.
Hallgassad meg és üzend vissza, miért hagytál el engemet?
(1972)
Ha majd itt leszel.
Ha majd itt leszel Velem nem fog fájni semmi
A boldogság mely most nincs Velem, újból Rám talál.
Hiszen mikor elmentél, elment Veled Ő is.
Azt ígérted szerelmemet soha nem feleded.
Hosszú távollét után, hamarosan megérkezel.
Megfogod két kezem,ajkad csókra nyújtod.
Itt leszel Velem, megszűnik bánatom.
Boldogság az élet, szívem azt dalolja.
Átölellek, megcsókollak szerelmesen én is.
Szívünk együtt dobban, szerelmünk újra lobban.
A kihunyó parázs fellobban és fényes lánggal,
egyre jobban, hevesebben ég is.
(1987)
|